A közvélemény tudni vélte, hogy Diana az angol királyi ház szemében mindig is szálka volt, és az emberek ezt igazolva is érezték, látva, hogyan viselkedett a királyi ház a halálát követően. II. Erzsébet a királyi család többi tagjával együtt balmoral-i kastélyában maradt, míg Londonban egyre csak gyűlt a világ minden tájáról érkező gyászoló tömeg. A frissen választott miniszterelnök, Tony Blair népszerűsége az egekbe szökött a televíziókban közvetített megindító gyászbeszéde után. Anglia értetlenül állt királynője hallgatása előtt, soha nem látott érzelmi kitörések ítélték el a protokollhoz ragaszkodó királyi családot.  

INFÓ

Helen Mirren 2007-ben Oscar-díjat érdemelt ezért az alakításáért! (Hatszoros Oscar-jelölt mű!)
A film arról a feszültséggel és érzelmekkel teli egy hétről szól, ami a szívek hercegnőjének halála után megrendítette az angol monarchiát, két nagy formátumú ember, Erzsébet királynő és miniszterelnökének a szemén keresztül.
Amikor Párizsban, 1997 augusztusában Diana hercegnő életét vesztette egy autóbalesetben, kevesen tudták volna megjósolni, hogy a tragédia milyen hatással lesz a brit kormányra és királyi családra. A Károly herceggel történt válásuk óta Diana állandóan a figyelem középpontjában állt, mivel nem érezte, hogy kötelessége lenne a háttérbe vonulni, vagy egyszerűen eltűnni a közéletből. Bár ő volt a leginkább fotózott és talán a leghíresebb nő a világon, mégis korai halála változtatta meg igazán a brit közvéleményt, és összeségében a monarchiához való viszonyát.
A hercegnő halálát és az azt övező események megfilmesítéséhez minden adott volt: kegyetlen paparazzik és egy szörnyű autósüldözés, egy fiatal nő, aki indokolatlanul korán és kegyetlen körülmények közt veszítette életét, egy sokat vitatott szerelmi kapcsolat mely idő előtt véget ért, emberek akiket lesújtott a halálhír és egy sajtótestület akiket a halálesetért felelősnek tartanak.

Ám a szörnyű események egy teljesen más aspektusa inspirálta Christine Langan producert és Andy Harriest a brit Granada tévéállomásnál, hogy elindítsa a folyamatot melynek végeredménye A királynő című produkció lett. A páros korábban már filmre vitte a The Deal című televíziós drámát, Tony Blairről és Gordon Brownról illetve az új Munkáspárt születéséről, melyet Peter Morgan írt és Stephen Frears rendezett. Az film készítéséhez fűződő élmény annyira kellemes volt, hogy Langan és Harries készen állt újra összefogni a Morgan és Frears párossal egy második terv megvalósításához, melynek középpontjában a kortárs brit társadalom állt.
Ez a film egy nagyobb és ambíciózusabb vállalkozást képvisel. A királynő egyszerre jeleníti meg a régimódi brit királyi család formalitásokkal teli világát, a balmorali menedéket övező zord, skót vidéki környezetben vagy éppen a Buckingham Palota elegáns társalgóiban szobáiban, szembeállítva az újonnan megválasztott miniszterelnök Tony Blair és segítői által képviselt laza, modern arculatot.
Harries számára, a királyi család és a királynő reakciója Diana halálára bizonyult meghatározó jelentőségűnek; maga a gondolat, hogy a királyi család olyannyira ragaszkodik a tradíciókhoz, hogy még a tragédiát követően sem készek szakítani a protokollal.
"Ami igazán megmozgatott Diana és a királynő történetében, az egy öregedő monarchia volt, viktóriánus időszakba visszanyúló gyökerekkel, melyet most egy fiatal hercegnő tett próbára, akit a téves megítélésnek köszönhetően vettek be a királyi családba - magyarázza Harries. - Diana egészen különleges kisugárzással rendelkezett. Emlékszem a hétre, amikor meghalt. Nagyon különös és furcsa élmény volt; megállt az idő és senki sem tudta hogy reagáljon eleinte. Aztán elkezdődött a gyász. Igazi vagy színlelt érzelmek voltak? Őt gyászolták? Vagy egészen más oka volt a gyásznak?”

Morgant magával ragadta a gondolat, hogy megfilmesítheti a Diana halálát övező események sorát. De csak akkor kezdett igazán alakot ölteni a történet, miután nekifogott az írásnak. “Először egy többkarakteres, rövid darabra gondoltam, 24 óra történéseit megörökítve, mely különböző híres és átlagos emberek szemszögéből közelítette volna meg ennek az augusztusi napnak a drámai eseményeit - mondja Morgan. - Hamarosan világossá vált, hogy igazán az volt érdekfeszítő, ahogyan a királyi család reagált az eseményekre, a halála és a temetési közt eltelt időszakban. Ez egy családi krízis volt, elzártan Balmoral falai közt. A királynő úgy döntött, hogy elsősorban a fiúkat védelmezi és eltávolít minden televíziókészüléket és rádiót. Teljes tagadásban éltek. Egy olyan intézmény szolgált bunkerként, ahol a képmutatás elzárta őket a Londonban és az országszerte uralkodó helyzettől. Az emberek az utcán követelték a család reakcióját a történtekre, de nem kaptak választ. A hét folyamán erősödtek a monarchiaellenes megnyilvánulások, melyet a sajtó is táplált, érezve, hogy őket is terheli a felelősség.”
A forgatókönyv írásakor Morgan a kutatók egész csapatával dolgozott együtt, a királyi családhoz közelálló forrásokkal szoros együttműködésben és archív sajtó illetve televíziós anyagokat felhasználva. A világhírű szerző könyvei közt, aprólékosan felmért és szenzációt mellőző művek szerepelnek, mint a Royal: Her Majesty Queen Elizabeth II (2002), The Queen Mother (1987), Princess (1982) és az első komoly életrajzi mű a királynőről, Majesty: Elizabeth II and the House of Windsor (1977). Seward a Majesty magazine szerkesztője, a királyi család nagy tiszteletnek örvendő kommentátora és egy ember, aki közel kerülhetett Diana Hercegnőhöz, amikor a A királynő és Diana (2001) és Diana: An Intimate Portrait (1997) című bestsellereket írta.
Forrás:port.hu